Káli medence, álomi hely,
Pannon tálon álló gránitkehely.
Amfiteátrum, galéria,
Skanzen, múzeum, ősök otthona.
Körben bazaltkúp, tanúhegyek,
A látogató… Tárlat a kép:
Tavak, legelők, zöld erdők, kék ég.
Körül falucskák. Utcáikon
Mediterrán szél csókol homlokon.
Kőtenger habja zenél időtlen.
Kőszobrok, nyersek, csodaszépek…
Zseni a szobrász, a vén természet.
Aztán a körben Salföld majorja
S Kékkút vize is beáll a karba
S zeng a medence, ünnepe fölszáll…
Őrizd Kővágó, Kálla, Köveskál!