Örökös ágya gigászi násznak
(a férfi a víz, a szikla a nő).
Férfivágyként vize a Dunának
nyílást keres, mit féltve véd a kő.
A Duna óvatos, ráér, kivár…
Őrzi a nyílást Galambóc-i vár.
Ölel a víz, selymesen simogat…
A kő enged (esetleg jó lehet?!)
A Duna-hímtag beljebbhatolhat,
a szikla tágul, mindjobban ernyed,
már ő is játszik, elereszt, szorít,
libidókedve kibontakozik.
Tör célra a víz, markol a szikla.
Kazánt robbantó erő feszít szét
kőszorost és az élvezve kapja
bent a mélyben a kielégülést.
A Duna minden vaskaput széttár
és a két erőműbe polludál.
