Nyolcvanöt múltam az idén csak „váltam” azzá, mi vagyok.
elbúcsúzom hát lassan én Sereglett rengeteg dolog
Tőled felém,
Élet elém,
Te örökké „vagy”, én „lettem” mikből választani kellett,
azáltal, hogy megszülettem … hogy végül is azzá legyek
Az ám! aki,
Hozzám ami.
hasonlón több milliárdnyi … Megköszönöm ezért tehát
Csakhogy ez bármily parányi, a nappalt, és az éjszakát.
Nyomot A kínt,
Hagyott a színt.
a végtelen nagy semmiben. A jó s rossz adottságoknak
Egyetlen pontot, amiben tanácsait. Családomat.
Csillan Vizek,
villan, művek
ami még nem volt sohasem tengerében fürödhetni!!!
és nem is lesz több, úgy hiszem. Szóval öröm volt itt lenni,
Mégis tenni-
én is venni.
------
Ennyi.
------
Ennyi.
