Kövesi Gyula - Versek

Csönd

Csönd.
Béke csöndje.
Csönd zenéje.
Csönd palástja.
Csönd zúgása.
Csönd magánya.
Magány átka.
Közlés kínja.
Közlés vágya.
Csodavárás
akarása.
Remény! Hátha!
Vágy szúrása.
Vágy szikrája.
Lángolása,
hamvadása,
felszításra
elég parázs
megtartása.
Meleg csöndje.
Csönd melege.
Család, béke
menedéke…
Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal

Blogarchívum

  • ▼  2010 (62)
    • ▼  december (62)
      • Szavak
      • Előszó
      • A háború hangjai közben
      • Önéletrajz
      • Elkeseredés
      • Töredék I.
      • Töredék II.
      • Menedék
      • Ezek vagyunk
      • Két front között
      • 1944. november 29. este
      • 1944. november 30. reggel
      • Várakozás
      • Vélemény
      • Régi szerelmeimhez
      • Katóhoz
      • Erzsihez
      • Rózsához
      • Gilléhez
      • Hozzád
      • A kezdetkor
      • Úgy szeretnék...
      • A folytatáskor
      • Verhaaren sorait suttogom...
      • Amikor Apa lettem
      • A változáskor
      • Ne dobj el!
      • Csönd
      • Függöny
      • Tehetek akármit...
      • 2005. február 11.
      • Erről - arról
      • Irodalom
      • Levéltervezet
      • Egy festőnőhöz
      • A Stefánia-kállításon
      • Festmények a Közlekedési Múzeumban
      • Nagy László temetésén
      • Találkozás 18 év után
      • A Vas utca 9-11-ről
      • Megbízás
      • Szonett
      • A Szabó Ervin könyvtárban
      • Eves vers
      • Bogikánk 20 éves
      • Dórika 18 éves
      • A 20 éves Dórikához
      • Omár emlékezete
      • Temető Szemes ölében
      • Itáliai megállók
      • Az Al-Duna
      • Madárhála Szemesen
      • Izraelről
      • Profán szövetség Istennel
      • A fogadtatás
      • Útiterv
      • A szent helyeken
      • Járt itt az Isten
      • A kiválasztott nép
      • Izraeli képeslap
      • Epilógus
      • Születésnapomra
  • ►  2009 (64)
    • ►  december (64)

Rendszeres olvasók

Vízjel téma. Üzemeltető: Blogger.