Szászok
Szász volt az erdélyi Dél
hét évszázadon át. Itt él,
határt vég, pusztul, tovább él
a szász. Különb mindennél,
úgy tartja. Emlékénél
mélázol. Megrendültél.
Templomok
Itt a templom: Gótika,
ívek, tornyok, kupola,
holt hívek áhítata
s mit takar vakolata,
freskók színes képsora
(az „új hit” áldozata).
Városok
Körbástyák, várfalelem
a Múlt. Belül eleven
élet. A Sors kegyetlen
voltát nem érzékelem.
Európai kellem
köszön rám mindenünnen.
Történelem
Szent könyv! A múltunk könyve.
Mintha figyelmeztetne:
Székely, szász, román neve
van a lapokon. Erre
vigyáz Hunyad szelleme.
Térdelj le Ma embere!
Nagyenyeden
Kultúra vad vadonban,
Fáklya barbár barlangban…
Jelen s Jövő együtt van,
magyar Múlt, a falakban.
Magyar nyelv a szavakban!
Csak állok meghatottan.
A Déli Kárpátoknál
Ti Fogarasi Havasok,
kettőezerötszázasok,
elém sorakoztatok…
Sorsomnak hálát adok,
hogy napomnak, mely hanyatlott,
még felragyoghattatok…
