Bánfihunyad: református templom
Kalotaszeg közepére kiállt
Szegletes tornyú kegyes kilátó.
Eget célbavevő tetőcsúcsok.
Kül- és belhatás. Kazetták, csuprok,
Faragások, hímzés, mit e nép csinált.
Szegek népe, a Te Urad megáld.
Kolozsvár: Szt. Mihály templom
Erdély jelképe, Kolozsvár éke.
Benne megszentelt nemzeti létünk
Gótikus íve: ékszerfoglalat.
Szentek színekkel üzennek nékünk,
Magyar szentjeink (ők itt maradtak):
„Ha belépsz vigyázz! A múltba lépsz be!
És hogyan távozz? A jövőt féltve!”
Kolozsvár: Farkas utcai templom
Ez a templom a szent Haladásé,
Régvolt szigorú presbitereké.
Háza szellemnek, szakmának, hitnek.
Ez a templom a kegyetleneké,
Kik csak a Köz igazában hisznek.
Ez Európa városaié.
Ez Apáczai Csere Jánosé.
Brassó: Feketetemplom
Lenyűgöz sötét, félelmetes fala,
S a magasba nyúló ívelt kupola:
Nyugat határát jelző gótika,
A hit és munka szent produktuma,
De fáj puritán belső stílusa.
Viszont díszít a búgó orgona
S a páratlanul szép akusztika.
Szászhermány: evangélikus templom
Vár. A vallás és vagyon védője.
Négyszögű tornya hatalmas bástya,
Égre kúszó szirt, súlyos kőtömeg.
Körben kettőzött várfal kizárja,
Hogy bármi gonosz ide bejöhet.
Biztonság kell. Nem elég az Ige…
Szegény szász nép, hogy kellett félnie…
Tusnádfürdő: plébániatemplom
Ész és Küldetés katedrálisa.
A szerény külső csodákat takar.
Belül művészet, szépség. Mestermű,
Mely Égről szól és egyben magyar,
Székely lélek, szív, s milyen gyönyörű!
Nézd a stáció-képsort: az maga
A székelysors apoteózisa!
Csíksomlyó: búcsújárótemplom
Székely ősanya a Te Máriád.
Ősi rítus gyűjt össze búcsúra.
A tornyok kettős irányjelző jel,
Zajló habon így lelünk otthonra.
A templomhajód bárka lőn, mellyel
Küzdjük özönvíz árját, viharát,
Hogy megmaradjunk. Mert van Ararát!
